J. az Időben

A BIVAK stúdió mobil szaunaépülete a Duna partján.

A Bivak létformája a kísérletezés és a manuális alkotás. Ezúttal egy mobil, utánfutóként mozgatható szaunát hoztak létre, amelyben print főszerkesztőnk, Martinkó József töltött feledhetetlen, forró perceket, és erről az OCTOGON magazin 182-es (2023/2-es) lapszámában adott hírt meleg szavakkal.
 

 

Örömépítészet címen kitűnő interjúban mutatta be a BIVAK Stúdió alkotóinak törekvéseit és munkamódszerét Zöldi Anna az OCTOGON online-on. Vass-Eysen Áron és Máté Tamás alapítók a képzőművészet felől érkeztek a MOME építészképzésére, ahol az utolsó nagy generáció mesterei voltak a tanáraik. Rögtön az önálló stúdió létrehozásakor a közjó, a középületek, a kísérletezés, a kézművesség, a kézi vázlat rajz és makettek építése révén formálódó, közérthető építészeti praxis került érdeklődésük előterébe. Miközben alkalmi társulásokkal nemzetközi és hazai nagy pályázatokon indultak, egészen apró, megrendelők nélküli projektekkel és tanítással formálták építészeti gondolkodásukat: mai napig élvezik a léptékek közötti „ugrálást”, amit egyfajta szellemi tornaként élnek meg.

A Bogdáni úti egykori Harisnyagyár épületében létrehozott irodájuk inkább műhely, mintsem komputerek dominálta munkatér. Műtermüket Bene Tamás építésszel és István Gergely festő- és képzőművésszel osztják meg. A MOME óta fontos számukra a manuális, térbeli kísérletezés, a modellezés, makett méretű objektumok építése, a rajzolás, a rajzi jegyzetelés, amit a koncepcióalkotás alapjának gondolnak, amolyan „térbeli skiccek” megépítése. A manuális kísérletezés és a „manuális gondolkodás” az Architecture Uncomfortable Workshop – AUW, a Paradigma Ariadné és GUBAHÁMORI irodákkal rokonítja őket a hazai fiatal alkotók közül. A rendszeres és nagyszabású pályázati munkáik, a tanítás és a diák építőtáborokon történő aktív mentori részvétel mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a közösségi médián keresztül történő mind szélesebb körű nyilvánosságnak, kommunikációnak és az építészeti tervezés közérthetőségének. Eddigi legfigyelemreméltóbb elkészült projektjük egy Tahitótfalun felépült családi házuk, ami képzőművészeti műterem is egyben és amit az OCTOGON magazin 172-es (2021/8-as) lapszámában mutattunk be. Jelenleg több épületük is kivitelezési fázisban van, illetve több nagyobb pályázaton győztes munkájuk előkészítésén dolgoznak. 
 


Mindezen módszerek és a BIVAK Stúdió építészettel kapcsolatos szemléletének esszenciájaként valósult meg nemrégiben egy mobil szaunakabin, ami tulajdonképpen egy nagyobb CLT (cross laminated timber) technológiával készülő munkájuk lapszabászati maradékából készült el. Méretét – a funkcionális (férőhely) elvárások mellett – a személyautóval vontatható utánfutó mérete, a mobilitás határozta meg. Építésiállvány-lábaival a kabin könnyen szintezhető szinte bármilyen terepen, könnyen kezelhető kályhája, hatalmas panorámaüvege, a szauna fa burkának külső felszínét a környezeti behatásoktól védő égetés, a bejárat egyszerűsége mind-mind könnyen, olcsón kivitelezhetővé, fenntarthatóvá és a természeti környezetbe illeszkedővé teszi az apró kabint.
 

 

Mint ahogyan a korábban leírtakból is kiderül, a térbeli kísérletezés, a maketteken, vázlatrajzokon, akvarelleken keresztül keresett és megtalált forma a tervezési és építési folyamat szerves részét képezi. Noha a végeredmény egy szaunakabin, könnyen belelátható, könnyen asszociálható a formához nagyobb épület, de kisebb használati tárgy is. Mindenesetre jól olvasható, őszinte építészet ez, ami a művészi, tájszobrászati installáció és a mívesebb barkácsolás, kézimunka határán hagyja billegni a kabint (vegyünk észre például olyan kedves esetlenségeket, mint a hatalmas, síkba illesztett panorámaüveg ragasztója, amit az alkotók semmi esetre sem takartak volna el holmi lécezéssel). 

 

 

A szauna első szezonját a Nagymaros határában lévő Tandem Bár mellett, a Duna partján, a meder rézsűjén állva töltötte, de a mobilitás nem feltétlenül köti a kabint ehhez a helyszínhez. Ezen a helyen mégis megtapasztalható, hogy a szauna hogyan viselkedik, hogyan válik a használat élménnyé az építészeti mellett fizikai, lélektani szempontból is. 

 

 

Először olyan érzés a melegben, a Duna látványát szemlélve üldögélni itt, mintha egy inverz tévékészülékben lennénk: mi, vagyis a nézők vagyunk a készülékben, a „műsor” meg odakint. Műsor? Valójában mintha egy végtelenített vízállásjelentést néznénk: a Duna Nagymarosnál apad, Nagybajcstól Mohácsig árad, 212 centiméter, gázlóviszonyok stb. Vagy mint a kilencvenes évek adásszünetben a kábeltévén közvetített ropogó fahasábok, akvárium stb.

Most látom csak, hogy a hatalmas ablakfelülettel bíró, állványos lábakon álló szauna dobozformája is egy régi tévékészülékre emlékeztet, tudják, arra a melegedős, képcsöves fajtára. Lassan hömpölyög a folyó, még lombtalanul szürkésbarnás, téli a táj. Ülünk itt a szaunában ketten – én meg az idő. Csönd, a forró fa illata, szürke ég, se madarak, se hajók. Lustán nyújtózom, hajlítgatom az ízületeimet, verejtéket csutakolok le a karomról, mellkasomról. Jó itt. Meditálok, folyékony leszek én is. Hagyom, hogy körülvegyen valami otthonos, gondtalan, barátságos. Ritkán érzi magát így az ember épített tárgyban. Célba értem. 

 

 

BIVAKWeb | Facebook | Instagram

 









Az OCTOGON magazin 182-es (2023/2-es) új lapszámában sok egyéb mellett a BIVAK Stúdió mobil szaunaépületéről, a Ligetvári István tervei alapján felújított borzaspusztai templomromról, a Bártfai–Horváth Építészműhely által jegyzett Szondi utcai társasházról és az Annus Marina által tervezett Bosch kőbányai innovációs kampuszáról is olvashattok.

Az OCTOGON-ra erre linkre kattintva lehet előfizetni!








 

 


További idill a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Örömépítészet

Örömépítészet

„Feltörekvők” sorozatunkban szó szerint a toronyból tudósítunk.

Építészet gyerekekkel, gyerekeknek

Építészet gyerekekkel, gyerekeknek

Ilyen volt a negyedik Archikids Budapest

A BIVAK munkája nyerte a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye pályázatot

A BIVAK munkája nyerte a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye pályázatot

Hortobágy község belterületén mintegy 3,2 hektáros területen jön létre az emlékhely, ezen belül a kiállítótér 1100 négyzetméter lesz.

Hirdetés